Gyermekvédelmi vizsgálat a gyermekvédelmi törvény 47. cikke alapján

Az 1989-es gyermekvédelmi törvény értelmében a gyermekvédelmi szolgálat az illetékességi területén élő gyermekekkel, illetve fiatalkorúakkal kapcsolatban felmerülő aggályok esetében köteles vizsgálatot lefolytatni.

Mikor indulhat gyermekvédelmi vizsgálat?

Gyermekvédelmi vizsgálat indul, ha felmerül a gyanúja annak, hogy a gyermeket:

  • fizikailag bántalmazzák
  • elhanyagolják
  • érzelmileg bántalmazzák
  • szexuálisan bántalmazzák.

A fenti esetekkel kapcsolatosan felmerülő aggályokat bejelentheti:

  • a rendőrség;
  • a szülő, szomszéd, pedagógus vagy egészségügyi alkalmazott;
  • egészségügyi intézmény.

A szolgálat minden bejelentést komolyan vesz és kivizsgál (beleértve a névtelenül érkező, illetve alaptalannak bizonyuló bejelentéseket is).

Információgyűjtés

Minden bejelentést a lehető leggyorsabban kivizsgálnak. A vizsgálat elején a gyermekvédelmi szolgálat egyéb hatóságok bevonásával (iskola, óvoda, háziorvos, rendőrség) végez információgyűjtést az adott családról. Amennyiben szükséges, a rendőrség és/vagy a gyermekvédelmi szolgálat látogatást tesz a családnál (rendszerint 24 órával a bejelentést követően).

Az elsődleges információgyűjtést követően döntés születik arról, hogy szükséges-e további vizsgálatot folytatni. A vizsgálat lezárultáról a szülőt haladéktalanul tájékoztatják.

A gyermek meghallgatása

Jelen lehet-e a szülő a gyermek meghallgatásánál?

  • Általában igen. Időnként – a gyermek érdekeire való tekintettel, ha úgy ítélik meg, hogy a gyermek így nyíltabban tud beszélni a történtekről – a gyermeket a szülő távollétében hallgatják meg.
  • Amennyiben a bejelentés és a gyanú szerint a szülő felelős a gyermek bántalmazásáért, úgy a gyermeket egyedül hallgatják meg. Ehhez kérni kell a szülő hozzájárulását, kivéve, ha úgy ítélik meg, hogy ezáltal a gyermek még nagyobb kockázatnak lesz kitéve.
  • A gyermekvédelmi szolgálat munkatársainak minden esetben a gyermek érdekeit szem előtt tartva kell eljárniuk, figyelemmel az érzéseikre és kívánságaikra is.

A szülő meghallgatása

A meghallgatás alkalmat ad arra, hogy a szülő kifejthesse véleményét a bejelentéssel kapcsolatban, és elmondja, milyen intézkedéseket kíván tenni a probléma megoldása érdekében, valamint arra is, hogy a gyermekvédelmi szolgálat munkatársaival együtt megtárgyalják a következő lépéseket. Amennyiben a szülő nem beszél angolul, a gyermekvédelmi szolgálat tolmácsot biztosít a számára.

Orvosi vizsgálat

Orvosi vizsgálat lefolytatása indokolt lehet:

  • hogy feltárják, mi történt pontosan;
  • az esetleges sérülések kezelése érdekében.

A kisgyermekek – a sürgősségi ellátás eseteit kivéve - csak szülői hozzájárulás esetén vethetők alá orvosi vizsgálatnak. Ennek hiányában a gyermekvédelmi szolgálat bírósághoz fordulhat a szükséges engedély beszerzése érdekében. Az idősebb gyermekek saját maguk is beleegyezhetnek az orvosi vizsgálat lefolytatásába.

Miből áll az orvosi vizsgálat?

Fizikai, szexuális vagy érzelmi bántalmazás, illetve elhanyagolás gyanúja esetén komplett orvosi vizsgálatra van szükség, vagyis nem elegendő kizárólag a sérült testrészek vizsgálata, hiszen az orvosnak teljes képet kell kapnia a gyermek fejlettségéről és állapotáról. Szükség esetén a gyermeket kezelésben részesítik. A szülő engedélyével az orvos szövetmintát vehet, vagy felvételt készíthet a sérülésekről.

Az orvosi vizsgálat csak egy részét képezi a gyermekvédelmi vizsgálatnak, de természetesen nem ad választ minden kérdésre, ami a bejelentéssel kapcsolatban felmerül.

Jelen lehet-e a szülő az orvosi vizsgálat lefolytatásakor?

A szülőt rendszerint megkérik arra, hogy a vizsgálatkor legyen jelen egy szociális munkás kíséretében. Az idősebb gyerekek kérhetik, hogy a vizsgálat a szülő távollétében történjen.

Mi történik ezután?

Ha a szociális munkások meggyőződnek arról, hogy a gyermekkel kapcsolatos bejelentés tévesnek bizonyult, illetve hogy a sérüléseket baleset okozta, a vizsgálat lezárul.

Ha valószínű, hogy a gyermeknek jelentős sérüléseket okoztak, a vizsgálat továbbfolyik.

Szükség esetén a vizsgálatot kiterjesztik a család többi tagjára is. Esetenként fontos lehet a családban lévő többi gyermeket is orvosi vizsgálat alá vetni.

A rendőrség és a gyermekvédelmi szolgálat közösen elrendelheti, hogy a gyermekkel készült interjút videóra rögzítsék. Erre azért lehet szükség, mert egyes esetekben a rendőrség büntetőeljárást indít, amely során a felvétel bizonyítékul szolgálhat.

A gyermekvédelmi szolgálat a gyermek biztonsága érdekében szükség esetén bírósághoz fordulhat. Amennyiben ez azzal is jár, hogy a gyermeket kiveszik a szülői felügyelet alól, úgy a szolgálat más családtagok közreműködését és segítségét is kérheti.

A gyermekvédelmi szolgálat gyermekvédelmi konferencia összehívását kezdeményezheti, ha valószínű, hogy a gyermek súlyos sérüléseket szenvedett. A konferenciára a szülőt is meghívják, hacsak a távolmaradásának nincsen különös indoka.

A szülők jogai és kötelezettségei

A gyermekvédelmi szolgálat munkatársai, a rendőrség és az orvosok a vizsgálat során törekednek arra, hogy a szülőkkel együttműködve, a gyermek érdekeit szem előtt tartva járjanak el.

A szülőnek joga van:

  • jogi tanácsadásra;
  • a gyermek orvosi vizsgálatának lefolytatásához szükséges engedély megadására, vagy annak megtagadására;
  • a gyermekvédelmi szolgálattal, valamint a rendőrséggel való együttműködés megtagadására;
  • panaszt tenni a vizsgálatot folytató hatóságok munkatársainak eljárásával szemben;
  • tolmács biztosítására.

Az orvosi vizsgálathoz szükséges hozzájárulás, illetve a hatóságokkal való együttműködés megtagadása esetén a gyermekvédelmi szolgálat bírósághoz fordulhat.

A gyermekek jogai

Minden gyermek – tekintet nélkül a szociális, vallási illetve kulturális hátterére – jogosult a jólétét és biztonságát garantáló gondoskodásra.

Minden gyermeknek joga van:

  • az erőszakos bánásmód, valamint az elhanyagolás elleni védelemre;
  • az orvosi vizsgálathoz való hozzájárulás megadására, illetve annak megtagadására, amennyiben elég idős ahhoz, hogy ebben a kérdésben felelősségteljesen tudjon dönteni;
  • önálló képviseletre bármely bírósági meghallgatás során;
  • panaszt tenni a vizsgálatot folytató hatóságok munkatársainak eljárásával szemben.

„Welfare Checklist”

Ha bírósági eljárás indul, a bíróság a gyermek érdekeinek maximális figyelembevételével hoz döntést arról, hogy milyen intézkedés megtétele szükséges. A bíróság a döntése során támaszkodik az ún „jóléti jelentés”-ben foglaltakra (welfare report). A jelentés hét szempont alapján vizsgálja a gyermek helyzetét, illetve körülményeit. Ez a hét szempont (az ún. „welfare checklist”) a következő:

  • a gyermek kívánsága és érzései (életkorának és érettségének függvényében);
  • fizikai, érzelmi és szellemi igényei, szükségletei;
  • a körülményeiben bekövetkező bármiféle változás esetleges következményei;
  • életkora, neme, háttere és bármely olyan tényező, amit a bíróság számottevőnek tart;
  • az általa elszenvedett sérelmek, vagy annak kockázata;
  • mennyire képesek a szülők/gondozók a gyermek szükségleteinek kielégítésére;
  • a bíróság jogi lehetőségei az eljárás során.

A gyermekvédelmi szolgálat, illetve a bíróság eljárásával, valamint további családjogi kérdésekkel kapcsolatban az alábbi weboldalon tájékozódhatnak, illetve a következő telefonszámon érdeklődhetnek:

sfla.co.uk/welfarechecklist

Tel: 0800 1777 167

Gyermekek kiutazása az Egyesült Királyságból – jogi tudnivalók:

beta.e-justice.europa.eu

 

Ingyenes jogi szolgálatok:

•          East Manchester Legal Advice Centre 

•          Citizens Advice Bureaux - free legal advice on various issues (but they do not provide representation before courts) - 

•          Law Centres Network 

•          Manchester University - free legal advice