GYERMEKVÉDELEM AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGBAN

A magyar szabályozáshoz hasonlóan a brit gyermekvédelmi törvény (Children Act 1989 és Children Act 2004) kijelöli azokat a kereteket, amelyekben az állami szervek, a helyi önkormányzatok és más szervezetek, személyek segítséget nyújtanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodnak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.

A fent hivatkozott jogszabályok az alábbi brit kormányzati honlapokon ismerhetők meg teljes terjedelmükben:

https://www.legislation.gov.uk/ukpga/1989/41/contents

https://www.legislation.gov.uk/ukpga/2004/31/contents

Mikor kerül sor gyermekvédelmi intézkedésre?

A gyermekvédelmi szolgálat az illetékességi területén élő gyermekekkel kapcsolatban felmerülő aggályok esetében vizsgálatot folytat. Gyermekvédelmi vizsgálat általában bejelentésre indul, ha felmerül a gyanúja annak, hogy a gyermeket elhanyagolják, fizikailag, érzelmileg, szexuálisan bántalmazzák.

Bejelentést bárki tehet, így a rendőrség; a szülő, szomszéd, pedagógus vagy egészségügyi alkalmazott, egészségügyi intézmény.

A szolgálat minden bejelentést kivizsgál (beleértve a névtelenül érkező, illetve később alaptalannak bizonyuló bejelentéseket is).

A vizsgálat idejére a gyermekvédelmi szolgálatok ideiglenes nevelésbe vehetik a kiskorút a brit bíróság döntése alapján (interim care order), amelyet a szolgálatok kezdeményezésére a bíró gyorsított eljárásban hoz meg. A vizsgálat megállapításai nyomán a bíróság dönthet úgy, hogy a kiskorú tanácsi nevelésben, gyámszülőknél marad, vagy örökbefogadó szülőkhöz kerül.

A döntés megjelölheti 

  • kit illet a szülői felügyelet,
  • a szülővel való kapcsolattartás gyakoriságát és módját (ha tanácsi nevelésben marad), 
  • a kiskorú részére úti okmány igénylésére jogosult személyt.

A bírósági eljárás során a szülő kirendelt ügyvéd és tolmács segítségét kérheti, betekinthet az ügy során keletkező iratokba vagy megtagadhatja az együttműködést.  

Gyermekvédelmi intézkedésről a konzuli hivatal a tanácsok szociális szolgálatától, a tanács jogi képviselőjétől vagy a bíróságtól, ritkábban a szülőtől értesül. Hivatalunk minden tudomására jutott gyermekvédelmi intézkedésről tájékoztatja az 1996-os Hágai Gyermekvédelmi Egyezmény szerinti magyar központi (Gyermekvédelmi) hatóságot, amely a Belügyminisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya.

Főosztály feladatkörében segítséget, tanácsot és tájékoztatást nyújt külföldön bajba került kiskorú, várandós nő, gondnokolt részére a hazatéréshez, vagy az érdekképviselethez. Magyar állampolgár kiskorúak külföldön való gondozásba vétele során, bizonyos esetekben eljárhat az ügy Magyarországra való áttétele érdekében, illetve a brit hatóságok megkeresése alapján közreműködik a gondozást vállaló magyarországi hozzátartozó felkutatásában és az ügyintézésben.

konzuli hivatal elősegíti a brit és magyar szolgálatok közötti kapcsolatfelvételt és gördülékeny kapcsolattartást, általános tájékoztatást adhat az eljárásról, közreműködhet a hazautaztatással kapcsolatos ügyintézésben (elsősorban úti okmány biztosításával). A brit hatóságok eljárásába ugyanakkor nem avatkozhat bele, annak kimenetelét nem befolyásolhatja. Az érintett magyar állampolgároknak a brit szervezetekkel való felelős együttműködést javasolja.

„Welfare Report”

Ha bírósági eljárás indul, a bíróság a gyermek érdekeinek maximális figyelembevételével hoz döntést arról, hogy milyen intézkedés megtétele szükséges. A bíróság a döntése során támaszkodik az ún jóléti jelentésben foglaltakra (welfare report). A jelentés hét szempont alapján vizsgálja a gyermek helyzetét, illetve körülményeit. Ez a hét szempont (az ún. „welfare checklist”) a következő:

  • a gyermek kívánsága és érzései (életkorának és érettségének függvényében);
  • fizikai, érzelmi és szellemi igényei, szükségletei;
  • a körülményeiben bekövetkező bármiféle változás esetleges következményei;
  • életkora, neme, háttere és bármely olyan tényező, amit a bíróság számottevőnek tart;
  • az általa elszenvedett sérelmek, vagy annak kockázata;
  • mennyire képesek a szülők/gondozók a gyermek szükségleteinek kielégítésére;
  • a bíróság jogi lehetőségei az eljárás során.

A Children and Family Court Advisory and Support Service (CAFCASS) Angliában egy nem állami szerv, amelyet azért hoztak létre, hogy elősegítse a családjogi bírósági eljárásokban érintett gyermekek és családok jólétét. A jóléti jelentést a bíróság felkérésére a szociális szolgálatok, vagy a CAFCASS képviselője készíti el. A jelentés kitérhet a szolgálat elképzeléseire a gyermek jövőjét illetően.

A jelentés összeállításakor a következők történhetnek:

Információgyűjtés

Minden bejelentést a lehető leggyorsabban kivizsgálnak. A vizsgálat elején a gyermekvédelmi szolgálat egyéb hatóságok bevonásával (iskola, óvoda, háziorvos, rendőrség) végez információgyűjtést az adott családról. Amennyiben szükséges, a rendőrség és/vagy a gyermekvédelmi szolgálat látogatást tesz a családnál (rendszerint 24 órával a bejelentést követően).

Az elsődleges információgyűjtést követően döntés születik arról, hogy szükséges-e további vizsgálatot folytatni. A vizsgálat lezárultáról tájékoztatják a szülőt.

A gyermek meghallgatása

Jelen lehet-e a szülő a gyermek meghallgatásánál?

  • Általában igen. Időnként – a gyermek érdekeire való tekintettel, ha úgy ítélik meg, hogy a gyermek úgy nyíltabban tud beszélni a történtekről – a gyermeket a szülő távollétében hallgatják meg.
  • Amennyiben a bejelentés és a gyanú szerint a szülő felelős a gyermek bántalmazásáért, úgy a gyermeket egyedül hallgatják meg. Ehhez kérni kell a szülő hozzájárulását, kivéve, ha úgy ítélik meg, hogy ezáltal a gyermek még nagyobb kockázatnak lesz kitéve.
  • A gyermekvédelmi szolgálat munkatársainak minden esetben a gyermek érdekeit szem előtt tartva kell eljárniuk, figyelemmel az érzéseikre és kívánságaikra is.

A szülő meghallgatása

A meghallgatás alkalmat ad arra, hogy a szülő kifejthesse véleményét a bejelentéssel kapcsolatban, és elmondja, milyen intézkedéseket kíván tenni a probléma megoldása érdekében, valamint arra is, hogy a gyermekvédelmi szolgálat munkatársaival együtt megtárgyalják a következő lépéseket. Amennyiben a szülő nem beszél angolul, a gyermekvédelmi szolgálat tolmácsot biztosít a számára.

Orvosi vizsgálat

Orvosi vizsgálat lefolytatása indokolt lehet:

  • hogy feltárják, mi történt pontosan;
  • az esetleges sérülések kezelése érdekében.

A kisgyermekek – a sürgősségi ellátás eseteit kivéve - csak szülői hozzájárulás esetén vethetők alá orvosi vizsgálatnak. Ennek hiányában a gyermekvédelmi szolgálat bírósághoz fordulhat a szükséges engedély beszerzése érdekében. Az idősebb gyermekek saját maguk is beleegyezhetnek az orvosi vizsgálat lefolytatásába.

Miből áll az orvosi vizsgálat?

Fizikai, szexuális vagy érzelmi bántalmazás, illetve elhanyagolás gyanúja esetén komplett orvosi vizsgálatra van szükség, vagyis nem elegendő kizárólag a sérült testrészek vizsgálata, hiszen az orvosnak teljes képet kell kapnia a gyermek fejlettségéről és állapotáról. Szükség esetén a gyermeket kezelésben részesítik. A szülő engedélyével az orvos szövetmintát vehet, vagy felvételt készíthet a sérülésekről.

Az orvosi vizsgálat csak egy részét képezi a gyermekvédelmi vizsgálatnak, de természetesen nem ad választ minden kérdésre, ami a bejelentéssel kapcsolatban felmerül.

Jelen lehet-e a szülő az orvosi vizsgálat lefolytatásakor?

A szülőt rendszerint megkérik arra, hogy a vizsgálatkor legyen jelen egy szociális munkás kíséretében. Az idősebb gyerekek kérhetik, hogy a vizsgálat a szülő távollétében történjen.

Mi történik ezután?

Ha a szociális munkások meggyőződnek arról, hogy a gyermekkel kapcsolatos bejelentés tévesnek bizonyult, illetve hogy a sérüléseket baleset okozta, a vizsgálat lezárul.

Ha valószínű, hogy a gyermeknek jelentős sérüléseket okoztak, a vizsgálat tovább folyik.

Szükség esetén a vizsgálatot kiterjesztik a család többi tagjára is. Esetenként fontos lehet a családban lévő többi gyermeket is orvosi vizsgálat alá vetni.

A rendőrség és a gyermekvédelmi szolgálat közösen elrendelheti, hogy a gyermekkel készült interjút videóra rögzítsék. Erre azért lehet szükség, mert egyes esetekben a rendőrség büntetőeljárást indít, amely során a felvétel bizonyítékul szolgálhat.

A gyermekvédelmi szolgálat a gyermek biztonsága érdekében szükség esetén bírósághoz fordulhat. Amennyiben ez azzal is jár, hogy a gyermeket kiveszik a szülői felügyelet alól, úgy a szolgálat más családtagok közreműködését és segítségét is kérheti.

A gyermekvédelmi szolgálat gyermekvédelmi konferencia összehívását kezdeményezheti, ha valószínű, hogy a gyermek súlyos sérüléseket szenvedett. A konferenciára a szülőt is meghívják, hacsak a távolmaradásának nincsen különös indoka.

A szülők jogai és kötelezettségei

A gyermekvédelmi szolgálat munkatársai, a rendőrség és az orvosok a vizsgálat során törekednek arra, hogy a szülőkkel együttműködve, a gyermek érdekeit szem előtt tartva járjanak el.

A szülőnek joga van:

  • jogi tanácsadásra;
  • a gyermek orvosi vizsgálatának lefolytatásához szükséges engedély megadására, vagy annak megtagadására;
  • a gyermekvédelmi szolgálattal, valamint a rendőrséggel való együttműködés megtagadására;
  • panaszt tenni a vizsgálatot folytató hatóságok munkatársainak eljárásával szemben;
  • tolmács biztosítására.

Az orvosi vizsgálathoz szükséges hozzájárulás, illetve a hatóságokkal való együttműködés megtagadása esetén a gyermekvédelmi szolgálat bírósághoz fordulhat.

A gyermekek jogai

Minden gyermek – tekintet nélkül a szociális, vallási illetve kulturális hátterére – jogosult a jólétét és biztonságát garantáló gondoskodásra.

Minden gyermeknek joga van:

  • az erőszakos bánásmód, valamint az elhanyagolás elleni védelemre;
  • az orvosi vizsgálathoz való hozzájárulás megadására, illetve annak megtagadására, amennyiben elég idős ahhoz, hogy ebben a kérdésben felelősségteljesen tudjon dönteni;
  • önálló képviseletre bármely bírósági meghallgatás során;
  • panaszt tenni a vizsgálatot folytató hatóságok munkatársainak eljárásával szemben.

Észak-Írországban és Skóciában a gyermekvédelmi eljárás menete eltérhet a fent leírtaktól.

Az Észak-Írországban folyó gyermekvédelmi eljárás sajátosságairól az alábbi honlapon olvashat:

https://learning.nspcc.org.uk/child-protection-system/northern-ireland

A Skóciában folyó gyermekvédelmi eljárásról az alábbi honlapon talál általános tájékoztatást:

https://www.gov.scot/policies/child-protection/

***

Egyéb hasznos információk és linkek

Családjogi Tanácsadó Szolgálat segélyvonala támogatást és tájékoztatást kínál a gyermekvédelmi eljárásban érintett szülők részére. A Szolgálat tevékenységéről az alábbi honlapon olvashat részletesen: https://frg.org.uk/get-help-and-advice/who/parents/ .

Family Rights Group segélyvonal elérhetősége:

Telefon: +44 808 801 0366

Hívható hétfőtől péntekig 9:30-tól 15:00-ig.

https://www.gov.uk/report-child-abuse

https://www.gov.uk/if-your-child-is-taken-into-care/care-proceedings

https://www.nspcc.org.uk/what-is-child-abuse/

https://www.citizensadvice.org.uk/family/children-and-young-people/local-council-support-for-children-and-families/if-your-child-is-taken-into-care-by-your-local-council/

https://www.londoncp.co.uk/responding_concerns.html

https://www.cafcass.gov.uk/